A kenyér az életet, a megélhetést, az otthont jelenti. Most van vége az aratásnak és jövőre is lesz kenyerünk. A nemzetiszínü szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy a haza és az élet összekapcsolódik. Így történt ez községünkben is, augusztus 19-én, 18 órakor kezdődő ünnepségen. Az ember már a Krisztus előtti időben megünnepelte az aratás befejezését, melyben kifejezte örömét, ha gazdag termést takaríthatott be. A jó termés eloszlatta a gondot, hogy egész évre legyen kenyér, amely az ember legfontosabb tápláléka. A gabonafélék ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb elemei közé tartoznak, a kenyérfogyasztás egyidős az emberiséggel. Az emberek már a kelesztés felfedezése előtt is különféle módon fogyasztották a gabonaféléket: az őskorban a gabonamagvakat tüzes kőlapon megpirították, vagy összezúzták és a gabonatörethez vizet adva kásaként fogyasztották, majd feltalálták a hamuban sült kenyeret. Egyiptomban fedezték fel, hogy a tésztában egy idő után gáz képződik, ettől megkel, lyukacsos, laza állagú lesz. Innen eredeztethető tehát a kenyér mai formája.Szent István napját hivatalosan Mária Terézia nyilvánította 1774-ben országos ünneppé. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet Szent István Jobbjának tiszteletére. S ugyanehhez a naphoz kötődtek az aratási felvonulások is a templomokhoz, ahol imával adtak hálát, hogy az aratási munkákat befejezték. Sok helyütt a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek ez alkalomból, melyhez a lisztet házról házra járva gyűjtötték össze. Magyarországon az aratóünnepek felújítását, vagyis az új kenyér ünnepét Darányi Ignác földművelésügyi miniszter1899. évben kiadott rendeletében teszi hivatalossá. Pár év leforgása alatt a kenyérünnep valóságos látványossággá vált, hiszen a városok, elsőként Szeged, igen nagy pompával, felvonulással, virágdíszlettel rendezik meg, akár több napon keresztül. Ekkor kezdik újból alkalmazni az aratókoszorúk készítését, amelyek ma is láthatók a Szent István napi körmenet állandó díszeként. Az 1949-ben hozott törvény Szent István napját a szovjet mintájú alaptörvény napjává tette, s ettől fogva a nap a hármas ünnep jellegét viseli, hiszen a liturgikus ünnepet és a szakrális hagyományt adminisztratív úton soha
nem lehetett felülírni. A Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját ismét a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. A kenyér ma is szentelménynek számít. A kenyérre vigyázni kell, még a morzsájára is. Megszegése előtt keresztet vetünk, vagy a kenyérre keresztet rajzolunk. Hiszen Krisztus óta a kenyér nemcsak testi étkünk, hanem Őbenne mindennapi lelki táplálékunk is.

Eme ünnepnek lehettünk tanúi a helyi Művelődési Házban, melyet a Himnusz éneklésével kezdünk, majd az óvodások ünnepi előadását láthattuk.A helyi dalkör műsora következett szép, ünnepi énekekkel és a Székely Himnusszal. Meghallgathattuk az iskola igazgatójának , majd községünk polgármesterének ünnepi beszédét. Iskolás diákok szavalata hatotta meg a jelenlévőket, majd mindkét egyház részéről megáldásra került az Új kenyér, ebből mindenki kóstolhatott, végezetül a Szózat eléneklésével zárult az augusztus 20-i ünnepség.

Álljon itt újból Jézus tanítása: „Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik örökké él. A kenyér, amelyet adni fogok az én testem a világ életéért”

Az ünnepségen készült fotók - KATTINTSON IDE