Aktuális Híreink

A Kommunál-Junk Közszolgáltató Nonprofit Kft.

ügyintézéssel kapcsolatos tájékoztatója

Kérem a Tisztelt Lakosokat, hogy a hulladékszállítással kapcsolatos ügyeiket egészségük védelme érdekében elsősorban telefonon és e-mailben szíveskedjenek intézni, ezzel is minimalizálni tudjuk a vírusfertőzés esélyét.

A Kommunál-Junk Közszolgáltató Nonprofit Kft. elérhetősége:

06 33 737 765            Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Felhívjuk figyelmüket, hogy valamennyi közszolgáltatással kapcsolatos ügy, így különösen a zöld- és többlethulladékos zsákok átvétele, szerződés kötésével és módosításával kapcsolatos ügyek intézésével kapcsolatban

Béres-Józsa Viktória irodavezetőnél és Tóth Petra lakossági ügyintézőnél lehet érdeklődni.

A lomtalanítást Társaságunk felsőbb utasításra határozatlan ideig szünetelteti!

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét!                                      Béres-Józsa Viktória

         mb. irodavezető

Tisztelt Lakosság!

 

Tekintettel az egész országot érintő járványügyi vészhelyzetre kérem Önöket, hogy személyesen csak abban az esetben lépjenek kapcsolatba a hivatal ügyintézőivel, ha az telefonon vagy e-mailben nem lehetséges.

Elérhetőségeink:

Balogh Miklós polgármester:      06 30 641 6060, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Dr Tarnóczy Tünde jegyző:          06 30 448 7845, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Üveges Ferencné igazgatás:         06 30 501 2716, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Darabos Attiláné:                          06 30 723 3948, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

szociális ügyek, anyakönyvezés

Valek Anett adóügyek:                 06 30 329 5318,  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Üveges Dóra:                                06 30 459 6891, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

munkaügy, térítési díjak

Polgármesteri Hivatal:               06 33 507 920, fax: 06 33 507 921

 

Köszönjük megértésüketés és együttműködésüket!

Balogh Miklós sk.                Dr. Tarnóczy Tünde sk.

polgármester                            jegyző


 

https://portal.nebih.gov.hu/hu/asp_telepulesek


 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2.
2890 Tata, Új út 17. Tel.; (34) 795-125, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , KRID: 510678758
Ügyszám: KE/019/00232-26/2020.

Tárgy:Megállapított afrikai sertéspestis betegség miatt szigorúan korlátozott terület kijelölése és intézkedések elrendelése
Ügyintéző: dr. Karácsonyi Ottó
Tel.: 34/795-125

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2. mint első fokon eljárni jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az alábbi döntést hozza.

HATÁROZAT

A 253150 kódszámú vadgazdálkodási egység afrikai sertéspestis szempontjából fertőzöttként nyilvántartott teljes területét szigorúan korlátozott területnek (SZKT) nyilvánítom.
A szigorúan korlátozott területen bevezetendő intézkedések:
1) Az Esztergomi Járási Hivatalnak és a Tatabányai Járási Hivatalnak valamennyi sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá kell helyeznie. Valamennyi sertéstartó telepet és azok sertésállományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venni az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.1.1 pontja szerint.
2) A gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, hogy vaddisznókkal ne érintkezhessenek.
3) A sertéstartó telepeken takarmányt, alomanyagot úgy kell elhelyezni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá.
4) A sertéstartó épületek, illetve a telep ki- és bejáratánál megfelelő kéz- és lábfertőtlenítő eszközt kell elhelyezni és azt folyamatosan működtetni kell.
5) A sertéstelepek személyforgalmát a lehető legminimálisabbra kell korlátozni. Aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az ASP elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
6) A vaddisznóval érintkezett személyek csak átöltözés és fertőtlenítés után mehetnek sertéstartó gazdaságba.
7) Tilos a sertéstartó telepre bevinni a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve minden olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.
8) Valamennyi sertéstartónak be kell tartania az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata 6. függelékében foglalt, az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelményeket.
9) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve kell megakadályoznia a házi sertések és a vaddisznók érintkezését. Azt a sertésállományt, amely a telep zártságára vonatkozó előírásnak az SZKT-vá való nyilvánítástól számított 90 napon belül nem felel meg, állami kártalanítás nélkül fel kell számolni.
10) Az SZKT-n belül minden választott (8 hét feletti) sertést egyedileg tartósan meg kell jelölni, a jelölést állami költségen kell végrehajtani. A feladatot hatósági állatorvosokkal, vagy ha ez nem megoldható, akkor szolgáltató állatorvosok Éltv. szerinti aktív közreműködésre kötelezésével kell megoldani. A jelölt sertésekről felvett nyilvántartást az állattartónál, a járási főállatorvosnál, valamint a Helyi Járványvédelmi Központban (HJK-ban) is meg kell őrizni. A feladat elvégzésért állami kártalanítás jár.
11) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást a járási főállatorvosnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatovos a járványügyi kockázat alapján dönt a szükséges vizsgálatok (szükség esetén virológiai vizsgálat céljából történő mintaküldés) előírásáról. Amennyiben a járási főállatorvos – a kockázatok mérlegelése alapján – szükségesnek ítéli, az Éltv. alapján aktív közreműködésre kötelezett szolgáltató állatorvos elvégzi a levágásra kerülő sertés vizsgálatát, a mintavételt és mintaküldést. A feladat elvégzéséért állami kártalanítás jár.
12) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó köteles jelenteni a Helyi Járványvédelmi Központnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
13) Az elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani.
14) Élő sertések az állattartó telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A járási főállatorvos az engedélyt az alábbiak szerint adja meg, függetlenül attól, hogy milyen kockázati területre és milyen célból – továbbtartásra vagy vágóhídra - kívánják kiszállítani a sertéseket.
Továbbtartásra vagy vágóhídra – közvetlen levágás céljából – történő szállítás esetén az engedély akkor adható meg, ha az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.7.3. pontja szerint elvégzett kedvező eredményű vérvizsgálatán túl az alábbi klinikai vizsgálatot a szállítást megelőzően legfeljebb 24 órán belül kedvező eredménnyel elvégezték. A telep valamennyi olyan alegységében (légterében) a hatósági állatorvosnak el kell végezni a sertések klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb sertések esetében e vizsgálatnak magában kell foglalnia a sertések egy részének hőmérőzését is. Legalább annyi sertést kell hőmérőzni, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi a láz kimutatását, ha az 10%-os gyakorisággal fordul elő ezen alegységekben. A szállítmányt a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.
A kedvező eredményű klinikai vizsgálaton felül virológiai (PCR) vizsgálat céljára – az elszállítást megelőző 7 napon belül – alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi sertésből, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását azon alegységek (légterek) mindegyikében, amelyekből szállítás történik. A vérvételezést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.
További feltétel, hogy csak olyan sertések szállíthatók el, amelyek vagy a telepen születtek, vagy legalább 30 napot ott tartózkodtak, valamint a telepre a szállítást megelőző 30 napon belül fertőzött területen található más állományból nem szállítottak be sertést. Az ilyen szállítmányokat hatósági állatorvosi igazolásnak is kísérnie kell, amelyben a hatósági állatorvos a fenti feltételek teljesülését igazolja. Továbbtartás céljából történő kiszállítás esetén a magyarországi rendeltetési helyen a fertőzött területről származó sertéseket legalább 40 napig karanténozni kell.
15) Az SZKT-n tartott sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, illetve harmadik országba nem szállíthatók, kivéve, ha a közösségi jogszabályokra, illetve harmadik ország előírásaira figyelemmel és az Országos Járványvédelmi Központ hozzájárulásával a Helyi Járványvédelmi Központ engedélyezi.
16) Tilos az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése.
17) Az engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmányokon kívül csak olyan saját termesztésű gabona és szálas takarmány etethető, amelyet felhasználás előtt legalább 90 napig vaddisznóktól elzártan tároltak. Friss, lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni az SZKT-n belül tilos.
18) Mielőtt a szalmát a sertések almozására használnák, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.
19) Minden sertéstartónak írásos állategészségügyi-járványvédelmi ellátási szerződést kell kötnie egy szolgáltató állatorvossal. A szolgáltató állatorvos köteles tájékoztatni az állattartót az állategészségügyi, járványvédelmi előírások betartásának rendjéről. Fel kell hívnia a sertéstartó figyelmét a hiányosságokra, és javaslatot kell tenni ezek kijavítására. A tájékoztatást dokumentálni kell és minden érintettnek alá kell írnia.
20) Tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata és ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a társas és az egyéni vadászatokat.
21) Egyéni vadászatot - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ről folyamatos mintaküldés történik elhullott vaddisznókból a 8. függelék szerint. Egyéni és társas vadászatot - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - csak az állategészségügyi hatóság által szervezett járványvédelmi képzésen (a továbbiakban: járványvédelmi vadászképzés) részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat. Az a vendég- és bérvadász, aki a járványvédelmi vadászképzés eredményes elvégzését igazolni nem tudja, az SZKT-n csak az e képzést eredményesen elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat
22) Társas vadászatokat - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a HJK vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ról rendszeresen történik mintaküldés elhullott vaddisznókból virológiai vizsgálat céljára (a 8. függelék szerint). A kérelmet a vadászatra jogosultnak a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal – a HJK vezetője által meghatározott módon - kell írásban benyújtania. A kérelemben minden esetben a 7. függelék 1.1. pontjában foglalt adatokat – a zsigerelés helyének GPS koordinátáinak és az elejtett vaddisznók várható számának kivételével – az egyéb állatfajok vonatkozásában is meg kell adni, és az időközben esetleg bekövetkezett változásokról a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 72 órával írásos tájékoztatást kell adni. További feltétel, hogy vadászterület illetékes tájegységi fővadászának szakvéleménye alapján a területileg illetékes vadászati hatóság hozzájárulását adja a társas vadászat megtartásához a vadászatra kijelölt területen. Az engedélyben (és a hozzájárulásban is) szerepelnie kell, hogy
a) a vadászatra kijelölt terület térbeli kiterjedése nem haladja meg a 300 hektárt;
b) a vadászatra kijelölt területen vaddisznó búvóhely nincs;
c) a vadászatra kijelölt területen belül vaddisznó jelenlétére utaló egyéb jel sincs;
d) a vadászat lefolytatása várhatóan semmilyen zavarást nem okoz a vaddisznóállományban.
e) kutya csak apróvad vadászaton alkalmazható, nagyvad társas vadászat csak kutya nélküli terelő vadászat formájában tartható.
23) Ha a vadász az általa megfigyelt vaddisznó esetében az ASP-re gyanút keltő tüneteket (elsősorban kifejezett mozgászavar vagy véres váladék ürülése a testnyílásokból) tapasztal, akkor a vadásznak diagnosztikai célból ki kell lőnie az érintett egyedet vagy egyedeket és a tapasztalt klinikai tüneteket haladéktalanul jelentenie kell a HJK-nak. A továbbiakban a vadásznak a HJK utasításának megfelelően kell eljárnia.
24) A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A bejelentésnek tartalmazni kell a hulla fellelési helyének földrajzi koordinátáit, vagy a helyszín részletes leírását. A vadászatra jogosultaknak aktívan keresniük kell az elhullott vaddisznókat.
25) Az elhullott vaddisznók, a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók, valamint az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt egyedek testének az ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni. Ennek érdekében gyűjtőhelyeket kell működtetni a vaddisznó testek összegyűjtésére és az ártalmatlanításra való elszállításig történő tárolására. Az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket is ezekre a gyűjtőhelyekre kell beszállítani.
26) Az SZKT-n a betegség első megállapítását követően a HJK az állománygyérítés érdekében engedélyezheti a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövését.
27) A diagnosztikai kilövés csak az arra vonatkozó aktív közreműködésre kötelező határozat alapján végezhető.
28) Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből, elhullott vaddisznóból és tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznóból mintát kell venni virológiai vizsgálat céljából.
29) A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. A diagnosztikai kilövés, illetve annak előkészítése céljából a vadászatra jogosult területéhez mérten, leshelyenként hetente 10-15 kg takarmányt helyezhet ki a leshelyek közelében kialakított szórókon. Csapdázás esetén csapdánként és alkalmanként 10-15 kg takarmány használható. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie az e célból felhasznált takarmányokról (hova, mikor, milyen, mennyi takarmányt helyezett ki). Egyéb fajok etetését úgy kell megoldani, hogy az ilyen célból kihelyezett takarmányhoz a vaddisznó ne férhessen hozzá.
30) Az SZKT-ről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a HJK engedélyével, negatív eredményű vizsgálatok után – a vadászatra jogosult írásbeli kérésére – a vadászatra jogosult mint végső fogyasztó magánfogyasztásra az SZKT-n belül felhasználhatja.

Az érintett települések jegyzőjének, illetve az illetékes járási hivatal vezetőjének minderről a lakosságot tájékoztatni kell.

A határozat visszavonásig érvényes.

E döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

A határozatot sérelmesnek tartó fél a véglegessé vált döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási pert indíthat.
„Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt ügyfelek számára a közigazgatási per iránti keresetlevél benyújtására elektronikus úton az IKR rendszeren keresztül, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak címzett elektronikus űrlap útján van lehetőség. Az IKR rendszer az alábbi úton érhető el: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client.
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken kívüli ügyfeleknek a keresetlevelet „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (9021 Győr, Szent István út 5.) címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, az eljárás során azonban a feleket illeték feljegyzési jog illeti meg.

A határozat rendelkezései azonnal végrehajtandók.

INDOKOLÁS

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság afrikai sertéspestis vírust mutatott ki a 253150 kódszámú vadgazdálkodási egység (Gyermely, Szomor és Máriahalom községek közigazgatási területe) területén talált elhullott vaddisznókból.
„Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről” szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 15.§ (2) és (3) bekezdése és az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.1.5 pontja alapján a vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis másodlagos előfordulás miatt meghoztam a rendelkező részben elrendelt intézkedéseket.

A meghozott intézkedések részletes végrehajtási szabályait az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza.
Határozatomat az FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.
Hatáskörömet „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény 51. § (3) u) pontja és „A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 18. § (7) b) pontja állapítja meg.
Illetékességemet „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján állapítottam meg.

A döntés véglegességéről „Az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 82.§. (1) bekezdés alapján határoztam.

A határozat azonnali végrehajthatóságát az Ákr. 84. § a) pontjában leírtak alapján rendeltem el, mert a késedelmes végrehajtás súlyos kárral fenyegető helyzetet teremtene.

A bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ákr. 114. §. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.
Közigazgatási per kezdeményezése esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről a Kp. 5. § (1)(2), 13. § (3) d), 39. § (1) és 77. § (1)-(3) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékéről és a perben a feleket megillető illeték feljegyzési jogról „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást.

A kiadmányozás a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 42/2017. (II. 15.) számú utasításának II./3./2. pontjában foglaltak szerint történt.

Tata, 2020.03.10

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Karácsonyi Ottó
főosztályvezető

A határozatot kapják:
1. Gyermelyi Zrt.
2. Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
3. Dági Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
4. Esztergomi Járási Hivatal
5. Tatabányai Járási Hivatal
6. Esztergomi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
7. Tatabányai Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
8. Országos Járványvédelmi Központ
9. Irattár
Tájékoztatásul kapják (elektronikus úton):
1. Kisbéri Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
2. Magyar Állatorvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete
3. Komárom-Esztergom Megyei Vadászkamara
4. Valamennyi Komárom-Esztergom megyei tájegységi fővadász
5. Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztály

Záradék
Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező.
Ezen lap nem része az eredeti iratnak, kizárólag a jogszabályi megfelelőséghez szükséges záradékolás megjelenítését szolgálja.


 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2.
2890 Tata, Új út 17. Tel.; (34) 795-125, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , KRID: 510678758

Ügyszám: KE/019/00232-27/2020.

Tárgy: Megállapított afrikai sertéspestis betegség miatt szigorúan korlátozott terület kijelölése és intézkedések elrendelése

Ügyintéző: dr. Karácsonyi Ottó
Tel.: 34/795-125

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2. mint első fokon eljárni jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az alábbi döntést hozza.

HATÁROZAT

A 253250 kódszámú vadgazdálkodási egység afrikai sertéspestis szempontjából fertőzöttként nyilvántartott teljes területét szigorúan korlátozott területnek (SZKT) nyilvánítom.
A szigorúan korlátozott területen bevezetendő intézkedések:
1) Az Esztergomi Járási Hivatalnak valamennyi sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá kell helyeznie. Valamennyi sertéstartó telepet és azok sertésállományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venni az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.1.1 pontja szerint.
2) A gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, hogy vaddisznókkal ne érintkezhessenek.
3) A sertéstartó telepeken takarmányt, alomanyagot úgy kell elhelyezni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá.
4) A sertéstartó épületek, illetve a telep ki- és bejáratánál megfelelő kéz- és lábfertőtlenítő eszközt kell elhelyezni és azt folyamatosan működtetni kell.
5) A sertéstelepek személyforgalmát a lehető legminimálisabbra kell korlátozni. Aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az ASP elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
6) A vaddisznóval érintkezett személyek csak átöltözés és fertőtlenítés után mehetnek sertéstartó gazdaságba.
7) Tilos a sertéstartó telepre bevinni a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve minden olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.
8) Valamennyi sertéstartónak be kell tartania az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata 6. függelékében foglalt, az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelményeket.
9) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve kell megakadályoznia a házi sertések és a vaddisznók érintkezését. Azt a sertésállományt, amely a telep zártságára vonatkozó előírásnak az SZKT-vá való nyilvánítástól számított 90 napon belül nem felel meg, állami kártalanítás nélkül fel kell számolni.
10) Az SZKT-n belül minden választott (8 hét feletti) sertést egyedileg tartósan meg kell jelölni, a jelölést állami költségen kell végrehajtani. A feladatot hatósági állatorvosokkal, vagy ha ez nem megoldható, akkor szolgáltató állatorvosok Éltv. szerinti aktív közreműködésre kötelezésével kell megoldani. A jelölt sertésekről felvett nyilvántartást az állattartónál, a járási főállatorvosnál, valamint a Helyi Járványvédelmi Központban (HJK-ban) is meg kell őrizni. A feladat elvégzésért állami kártalanítás jár.
11) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást a járási főállatorvosnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatovos a járványügyi kockázat alapján dönt a szükséges vizsgálatok (szükség esetén virológiai vizsgálat céljából történő mintaküldés) előírásáról. Amennyiben a járási főállatorvos – a kockázatok mérlegelése alapján – szükségesnek ítéli, az Éltv. alapján aktív közreműködésre kötelezett szolgáltató állatorvos elvégzi a levágásra kerülő sertés vizsgálatát, a mintavételt és mintaküldést. A feladat elvégzéséért állami kártalanítás jár.
12) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó köteles jelenteni a Helyi Járványvédelmi Központnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
13) Az elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani.
14) Élő sertések az állattartó telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A járási főállatorvos az engedélyt az alábbiak szerint adja meg, függetlenül attól, hogy milyen kockázati területre és milyen célból – továbbtartásra vagy vágóhídra - kívánják kiszállítani a sertéseket.
Továbbtartásra vagy vágóhídra – közvetlen levágás céljából – történő szállítás esetén az engedély akkor adható meg, ha az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.7.3. pontja szerint elvégzett kedvező eredményű vérvizsgálatán túl az alábbi klinikai vizsgálatot a szállítást megelőzően legfeljebb 24 órán belül kedvező eredménnyel elvégezték. A telep valamennyi olyan alegységében (légterében) a hatósági állatorvosnak el kell végezni a sertések klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb sertések esetében e vizsgálatnak magában kell foglalnia a sertések egy részének hőmérőzését is. Legalább annyi sertést kell hőmérőzni, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi a láz kimutatását, ha az 10%-os gyakorisággal fordul elő ezen alegységekben. A szállítmányt a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.
A kedvező eredményű klinikai vizsgálaton felül virológiai (PCR) vizsgálat céljára – az elszállítást megelőző 7 napon belül – alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi sertésből, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását azon alegységek (légterek) mindegyikében, amelyekből szállítás történik. A vérvételezést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.
További feltétel, hogy csak olyan sertések szállíthatók el, amelyek vagy a telepen születtek, vagy legalább 30 napot ott tartózkodtak, valamint a telepre a szállítást megelőző 30 napon belül fertőzött területen található más állományból nem szállítottak be sertést. Az ilyen szállítmányokat hatósági állatorvosi igazolásnak is kísérnie kell, amelyben a hatósági állatorvos a fenti feltételek teljesülését igazolja. Továbbtartás céljából történő kiszállítás esetén a magyarországi rendeltetési helyen az SZKT-ről származó sertéseket legalább 40 napig karanténozni kell.
15) Az SZKT-n tartott sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, illetve harmadik országba nem szállíthatók, kivéve, ha a közösségi jogszabályokra, illetve harmadik ország előírásaira figyelemmel és az Országos Járványvédelmi Központ hozzájárulásával a Helyi Járványvédelmi Központ engedélyezi.
16) Tilos az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése.
17) Az engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmányokon kívül csak olyan saját termesztésű gabona és szálas takarmány etethető, amelyet felhasználás előtt legalább 90 napig vaddisznóktól elzártan tároltak. Friss, lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni az SZKT-n belül tilos.
18) Mielőtt a szalmát a sertések almozására használnák, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.
19) Minden sertéstartónak írásos állategészségügyi-járványvédelmi ellátási szerződést kell kötnie egy szolgáltató állatorvossal. A szolgáltató állatorvos köteles tájékoztatni az állattartót az állategészségügyi, járványvédelmi előírások betartásának rendjéről. Fel kell hívnia a sertéstartó figyelmét a hiányosságokra, és javaslatot kell tenni ezek kijavítására. A tájékoztatást dokumentálni kell és minden érintettnek alá kell írnia.
20) Tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata és ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a társas és az egyéni vadászatokat.
21) Egyéni vadászatot - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ről folyamatos mintaküldés történik elhullott vaddisznókból a 8. függelék szerint. Egyéni és társas vadászatot - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - csak az állategészségügyi hatóság által szervezett járványvédelmi képzésen (a továbbiakban: járványvédelmi vadászképzés) részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat. Az a vendég- és bérvadász, aki a járványvédelmi vadászképzés eredményes elvégzését igazolni nem tudja, az SZKT-n csak az e képzést eredményesen elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat
22) Társas vadászatokat - minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével - az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a HJK vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ról rendszeresen történik mintaküldés elhullott vaddisznókból virológiai vizsgálat céljára (a 8. függelék szerint). A kérelmet a vadászatra jogosultnak a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal – a HJK vezetője által meghatározott módon - kell írásban benyújtania. A kérelemben minden esetben a 7. függelék 1.1. pontjában foglalt adatokat – a zsigerelés helyének GPS koordinátáinak és az elejtett vaddisznók várható számának kivételével – az egyéb állatfajok vonatkozásában is meg kell adni, és az időközben esetleg bekövetkezett változásokról a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 72 órával írásos tájékoztatást kell adni. További feltétel, hogy vadászterület illetékes tájegységi fővadászának szakvéleménye alapján a területileg illetékes vadászati hatóság hozzájárulását adja a társas vadászat megtartásához a vadászatra kijelölt területen. Az engedélyben (és a hozzájárulásban is) szerepelnie kell, hogy
a) a vadászatra kijelölt terület térbeli kiterjedése nem haladja meg a 300 hektárt;
b) a vadászatra kijelölt területen vaddisznó búvóhely nincs;
c) a vadászatra kijelölt területen belül vaddisznó jelenlétére utaló egyéb jel sincs;
d) a vadászat lefolytatása várhatóan semmilyen zavarást nem okoz a vaddisznóállományban.
e) kutya csak apróvad vadászaton alkalmazható, nagyvad társas vadászat csak kutya nélküli terelő vadászat formájában tartható.
23) Ha a vadász az általa megfigyelt vaddisznó esetében az ASP-re gyanút keltő tüneteket (elsősorban kifejezett mozgászavar vagy véres váladék ürülése a testnyílásokból) tapasztal, akkor a vadásznak diagnosztikai célból ki kell lőnie az érintett egyedet vagy egyedeket és a tapasztalt klinikai tüneteket haladéktalanul jelentenie kell a HJK-nak. A továbbiakban a vadásznak a HJK utasításának megfelelően kell eljárnia.
24) A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A bejelentésnek tartalmazni kell a hulla fellelési helyének földrajzi koordinátáit, vagy a helyszín részletes leírását. A vadászatra jogosultaknak aktívan keresniük kell az elhullott vaddisznókat.
25) Az elhullott vaddisznók, a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók, valamint az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt egyedek testének az ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni. Ennek érdekében gyűjtőhelyeket kell működtetni a vaddisznó testek összegyűjtésére és az ártalmatlanításra való elszállításig történő tárolására. Az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket is ezekre a gyűjtőhelyekre kell beszállítani.
26) Az SZKT-n a betegség első megállapítását követően a HJK az állománygyérítés érdekében engedélyezheti a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövését.
27) A diagnosztikai kilövés csak az arra vonatkozó aktív közreműködésre kötelező határozat alapján végezhető.
28) Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből, elhullott vaddisznóból és tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznóból mintát kell venni virológiai vizsgálat céljából.
29) A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. A diagnosztikai kilövés, illetve annak előkészítése céljából a vadászatra jogosult területéhez mérten, leshelyenként hetente 10-15 kg takarmányt helyezhet ki a leshelyek közelében kialakított szórókon. Csapdázás esetén csapdánként és alkalmanként 10-15 kg takarmány használható. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie az e célból felhasznált takarmányokról (hova, mikor, milyen, mennyi takarmányt helyezett ki). Egyéb fajok etetését úgy kell megoldani, hogy az ilyen célból kihelyezett takarmányhoz a vaddisznó ne férhessen hozzá.
30) Az SZKT-ről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a HJK engedélyével, negatív eredményű vizsgálatok után – a vadászatra jogosult írásbeli kérésére – a vadászatra jogosult mint végső fogyasztó magánfogyasztásra az SZKT-n belül felhasználhatja.

Az érintett települések jegyzőjének, illetve az illetékes járási hivatal vezetőjének minderről a lakosságot tájékoztatni kell.

A határozat visszavonásig érvényes.

E döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

A határozatot sérelmesnek tartó fél a véglegessé vált döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási pert indíthat.
„Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt ügyfelek számára a közigazgatási per iránti keresetlevél benyújtására elektronikus úton az IKR rendszeren keresztül, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak címzett elektronikus űrlap útján van lehetőség. Az IKR rendszer az alábbi úton érhető el: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client.

Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken kívüli ügyfeleknek a keresetlevelet „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (9021 Győr, Szent István út 5.) címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.

A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, az eljárás során azonban a feleket illeték feljegyzési jog illeti meg.

A határozat rendelkezései azonnal végrehajtandók.


INDOKOLÁS

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság afrikai sertéspestis vírust mutatott ki a 253250 kódszámú vadgazdálkodási egység (Epöl és Bajna községek közigazgatási területe) területén állomány gyérítés céljából kilőtt vaddisznóból az ÁDI/2020/0008970/EK-GGDI5I számú eredményközlése szerint.
„Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről” szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 15.§ (2) és (3) bekezdése és az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.1.5 pontja alapján a vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis másodlagos előfordulás miatt meghoztam a rendelkező részben elrendelt intézkedéseket.


A meghozott intézkedések részletes végrehajtási szabályait az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza.

Határozatomat az FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.

Hatáskörömet „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény 51. § (3) u) pontja és „A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 18. § (7) b) pontja állapítja meg.
Illetékességemet „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján állapítottam meg.
A döntés véglegességéről „Az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 82.§. (1) bekezdés alapján határoztam.
A határozat azonnali végrehajthatóságát az Ákr. 84. § a) pontjában leírtak alapján rendeltem el, mert a késedelmes végrehajtás súlyos kárral fenyegető helyzetet teremtene.
A bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ákr. 114. §. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.
Közigazgatási per kezdeményezése esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről a Kp. 5. § (1)(2), 13. § (3) d), 39. § (1) és 77. § (1)-(3) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékéről és a perben a feleket megillető illeték feljegyzési jogról „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást.
A kiadmányozás a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 42/2017. (II. 15.) számú utasításának II./3./2. pontjában foglaltak szerint történt.

Tata, 2020.03.10.

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Karácsonyi Ottó

főosztályvezető

A határozatot kapják:
1. Bajnai Tölgyfalevél Vadásztársaság (18600911-2-11)
2. Bajnai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
3. Esztergomi Járási Hivatal
4. Esztergomi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
5. Országos Járványvédelmi Központ
6. Irattár
Tájékoztatásul kapják (elektronikus úton):
1. Kisbéri Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
2. Tatabányai Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
3. Magyar Állatorvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete
4. Komárom-Esztergom Megyei Vadászkamara
5. Valamennyi Komárom-Esztergom megyei tájegységi fővadász
6. Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztály

Záradék
Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező.
Ezen lap nem része az eredeti iratnak, kizárólag a jogszabályi megfelelőséghez szükséges záradékolás megjelenítését szolgálja.

 

 


KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály

2890 Tata, Új út 17. Tel.; (34) 795-125, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , KRID: 510678758
Ügyszám: KE/019/00232-5/2020.

Tárgy: Megállapított afrikai sertéspestis betegség miatt fertőzött terület kijelölése és intézkedések elrendelése

Ügyintéző: dr. Karácsonyi Ottó
Melléklet: Település lista
Tel.: 34/795-125

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály mint első fokon eljárni jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az alábbi döntést hozza.

HATÁROZAT

Vaddisznóban megállapított afrikai sertéspestis betegség elsődleges előfordulása miatt a 252350, 252450 és a 252750 kódszámú vadgazdálkodási egység teljes területét vaddisznókban előforduló afrikai sertéspestissel fertőzött területnek nyilvánítom.
A fertőzött területen bevezetendő intézkedések:
1) Az Esztergomi Járási Hivatalnak és a Tatabányai Járási Hivatalnak valamennyi sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá kell helyeznie. Valamennyi sertéstartó telepet és azok sertésállományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venni az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozatának 2.3.3.1.1 pontja szerint.
2) A gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, hogy vaddisznókkal ne érintkezhessenek.
3) A sertéstartó telepeken takarmányt, alomanyagot úgy kell elhelyezni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá.
4) A sertéstartó épületek, illetve a telep ki- és bejáratánál megfelelő kéz- és lábfertőtlenítő eszközt kell elhelyezni és azt folyamatosan működtetni.
5) A sertéstelepek személyforgalmát a lehető legminimálisabbra kell korlátozni. Aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az ASP elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
6) A vaddisznóval érintkezett személyek csak átöltözés és fertőtlenítés után mehetnek sertéstartó gazdaságba.
7) Tilos a sertéstartó telepre bevinni a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve minden olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.
8) Valamennyi sertéstartónak be kell tartania az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozata 6. függelékében foglalt, az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelményeket.
9) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve kell megakadályoznia a házi sertések és a vaddisznók érintkezését.
10) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást a járási főállatorvosnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatovos a járványügyi kockázat alapján dönt húsvizsgálat, illetve a virológia vizsgálat céljából történő mintaküldés
előírásáról. Amennyiben a járási főállatorvos – a kockázatok mérlegelése alapján – szükségesnek ítéli, az általa megbízott szolgáltató állatorvos elvégzi a levágandó sertés ante- és postmortem vizsgálatát és az esetleges mintaküldést.
11) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó köteles jelenteni a járási hivatalnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
12) Az elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani.
13) Élő sertések az állattartó telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A járási főállatorvos az engedélyt az alábbiak szerint adja meg, függetlenül attól, hogy milyen kockázati területre és milyen célból – továbbtartásra vagy vágóhídra - kívánják kiszállítani a sertéseket.
Továbbtartásra vagy vágóhídra – közvetlen levágás céljából – történő szállítás esetén az engedély akkor adható meg, ha az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozata 2.3.3.7.3. pontban leírt vérvizsgálat kedvező eredményén túl az alábbi klinikai vizsgálatot a szállítást megelőzően legfeljebb 24 órán belül kedvező eredménnyel elvégezték. A telep valamennyi olyan alegységében (légterében) a hatósági állatorvosnak el kell végezni a sertések klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb sertések esetében e vizsgálatnak magában kell foglalnia a sertések egy részének hőmérőzését is. Legalább annyi sertést kell hőmérőzni, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi a láz kimutatását, ha az 10%-os gyakorisággal fordul elő ezen alegységekben. A szállítmányt a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.
A kedvező eredményű klinikai vizsgálaton felül virológiai (PCR) vizsgálat céljára – az elszállítást megelőző 7 napon belül – alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi sertésből, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását azon alegységek (légterek) mindegyikében, amelyekből szállítás történik. A vérvételezést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.
További feltétel, hogy csak olyan sertések szállíthatók el, amelyek vagy a telepen születtek, vagy legalább 30 napot ott tartózkodtak, valamint a telepre a szállítást megelőző 30 napon belül fertőzött területen található más állományból nem szállítottak be sertést. Az ilyen szállítmányokat hatósági állatorvosi igazolásnak is kísérnie kell, amelyben a hatósági állatorvos a fenti feltételek teljesülését igazolja. Továbbtartás céljából történő kiszállítás esetén a magyarországi rendeltetési helyen a fertőzött területről származó sertéseket legalább 40 napig karanténozni kell.
14) A fertőzött területen tartott sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, illetve harmadik országba nem szállíthatók, kivéve, ha a közösségi jogszabályokra, illetve harmadik ország előírásaira figyelemmel és az Országos Járványvédelmi Központ hozzájárulásával a járási hivatal engedélyezi.
15) Tilos az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése.
16) Az engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmányokon kívül csak olyan saját termesztésű gabona és szálas takarmány etethető, amelyet felhasználás előtt legalább
30 napig vaddisznóktól elzártan tároltak. Friss, lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni a fertőzött területen belül tilos.
17) Mielőtt a szalmát a sertések almozására használnák, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.
18) Tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata és ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a társasvadászatokat. A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni vadászatot csak járványvédelmi képzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat. Az a vendég- és bérvadász, aki a járványvédelmi vadászképzés eredményes elvégzését igazolni nem tudja, a fertőzött területen a csak az e képzést eredményesen elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat. A fertőzött területen a vaddisznó állomány gyérítését a 2/2019. Országos Főállatorvosi határozat 2.3.2.4. pontjában meghatározott diagnosztikai kilövéssel kell végrehajtani.
19) A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A vadászatra jogosultaknak aktívan keresniük kell az elhullott vaddisznókat.
20) Az elhullott vaddisznók, valamint a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni. Ennek érdekében gyűjtőhelyeket kell működtetni a vaddisznó testek összegyűjtésére és az ártalmatlanításra való elszállításig történő tárolására. Az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket is ezekre a gyűjtőhelyekre kell beszállítani.
21) A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. A vaddisznóállomány gyérítése, illetve annak előkészítése céljából a vadászatra jogosult területéhez mérten, havonta legfeljebb 10 kg/km2 takarmányt helyezhet ki a leshelyek közelében kialakított szórókon. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie az e célból felhasznált takarmányokról (hova, mikor, milyen takarmányt helyezett ki).
22) A fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a Járási Hivatal engedélyével, negatív eredményű vizsgálatok után – a vadászatra jogosult kérésére – a vadászatra jogosult mint végső fogyasztó magánfogyasztásra felhasználhatja.

Az érintett települések jegyzőjének, illetve az illetékes járási hivatal vezetőjének minderről a lakosságot tájékoztatni kell.

A határozat visszavonásig érvényes.

E döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

A határozatot sérelmesnek tartó fél a véglegessé vált döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási pert indíthat.
„Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt ügyfelek számára a közigazgatási per iránti keresetlevél benyújtására elektronikus úton az IKR rendszeren keresztül, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak címzett elektronikus űrlap útján van lehetőség. Az IKR rendszer az alábbi úton érhető el: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client.
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken kívüli ügyfeleknek a keresetlevelet „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (9021 Győr, Szent István út 5.) címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.

A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, az eljárás során azonban a feleket illeték feljegyzési jog illeti meg.

A határozat rendelkezései azonnal végrehajtandók.

INDOKOLÁS

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság afrikai sertéspestis vírust mutatott ki a Szomor község külterületén talált elhullott vaddisznóból, ezért az Országos Főállatorvos ÉFHÁT/44-1/2020. számú utasításában elrendelte a rendelkező részben felsorolt vadászati egységek területének fertőzötté nyilvánítását.
„Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről” szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 15.§ (2) és (3) bekezdése és az Országos Főállatorvos ÉFHÁT/44-1/2020. számú ügyiratában foglaltak alapján a vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis elsődleges előfordulás miatt meghoztam a rendelkező részben elrendelt intézkedéseket.

A meghozott intézkedések részletes végrehajtási szabályait az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozata tartalmazza.
Határozatomat az FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.
Hatáskörömet „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény 51. § (3) u) pontja és „A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 18. § (7) b) pontja állapítja meg.
Illetékességemet „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján állapítottam meg.

A döntés véglegességéről „Az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 82.§. (1) bekezdés alapján határoztam.

A határozat azonnali végrehajthatóságát az Ákr. 84. § a) pontjában leírtak alapján rendeltem el, mert a késedelmes végrehajtás súlyos kárral fenyegető helyzetet teremtene.
A bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ákr. 114. §. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.
Közigazgatási per kezdeményezése esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről a Kp. 5. § (1)(2), 13. § (3) d), 39. § (1) és 77. § (1)-(3) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékéről és a perben a feleket megillető illeték feljegyzési jogról „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást.

A kiadmányozás a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 42/2017. (II. 15.) számú utasításának II./3./2. pontjában foglaltak szerint történt.

Tata, 2020.02.18.

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Karácsonyi Ottó
főosztályvezető

A határozatot kapják:
1. Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
2. Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.
3. Aranykalász Vadásztársaság
4. Lábatlan, Nyergesújfalu, Süttő, Baj, Vértesszőlős Jegyzője
5. Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
6. Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
7. Esztergomi Járási Hivatal
8. Tatai Járási Hivatal
9. Tatabányai Járási Hivatal
10. Esztergomi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
11. Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
12. Országos Járványvédelmi Központ
13. Irattár
Tájékoztatásul kapják (elektronikus úton):
1. Komárom-Esztergom Megye Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztállyal rendelkező járási hivatalai
2. Valamennyi megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztálya
3. Magyar Állatorvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete
4. Komárom-Esztergom Megyei Vadászkamara
5. Valamennyi Komárom-Esztergom megyei tájegységi fővadász
6. Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztály

Melléklet

 

Záradék
Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező.
Ezen lap nem része az eredeti iratnak, kizárólag a jogszabályi megfelelőséghez szükséges záradékolás megjelenítését szolgálja.

Tisztelt Hivatal és Önkormányzat!

Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önökhöz, hogy szíveskedjenek a lakosságot az alábbiakról tájékoztatni:
Sajnálatos módon, mint ahogy azt az elmúlt években is tapasztaltuk, a lakosok a hamut az edényben helyezik el.
Ezzel a legnagyobb probléma az, hogy legtöbb esetben még forró állapotban kerülnek bele az edényekbe, amely több okból is nagyon veszélyes!
A kuka ürítésekor a hamu szállóporként jelentkezik, veszélyezteti a dolgozók egészségét, illetve a forró hamu rendkívül tűzveszélyes a hulladékgyűjtő autóba kerülve.
 

Kérnénk a Tisztelt Lakosságot, hogy a továbbiakban ne helyezzék az edénybe a hamut, kihűlt állapotban tegyék zsákba, a hulladéktároló edény mellé és Kollégáink elszállítják azokat.

 Amennyiben Kollégáink azt tapasztalják, hogy bármely edényben hamu található, nem fogják az edényt kiüríteni!
Segítségüket és megértésüket köszönöm!
Tisztelettel:

Béres-Józsa Viktória

Irodavezető

Kommunál-JUNK Kft.

Pályázati kiírás

 

Nagysáp Község Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, az 51/2007.(III.26.) Kormányrendelet alapján ezennel kiírja 2020. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára.

A pályázat benyújtásának módja:

A pályázatbeadáshoz a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerében (EPER-Bursa rendszer) egyszeri pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése:

https://bursa.emet.hu/paly/palybelep.aspx

A pályázat önkormányzathoz történő benyújtásának módosított határideje: 2019. november 5. (kinyomtatva, aláírva)

Benyújtandó mellékletek:

-        Felsőoktatási intézmény által kitöltött eredeti hallgatói jogviszony-igazolás a 2019/2020. tanév első félévéről,

-         Igazolás a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi   nettó jövedelméről

A pályázati kiírás részletesen megtekinthető: www.emet.gov.hu , vagy az önkormányzat hirdetőtábláján.

                       Balogh Miklós

                       polgármester

 

Választási közlemény

Tájékoztatom Nagysáp község választópolgárait, leendő jelöltjeit, hogy a 2019. október 13-án megtartásra kerülő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása kapcsán

$a)      önkormányzati képviselő jelöléshez 12 (tizenkettő) db érvényes ajánlás

$b)      polgármester-jelölt állításához 36 (harminchat) db érvényes ajánlás

szükséges.

Egyéni képviselő-jelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánl.

Polgármester-jelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 3%-a jelöltnek ajánl.

Nagysáp, 2019. augusztus 8.

Dr. Tarnóczy Tünde sk.

HVI vezető

Jegyzőkönyvek:

Jegyzőkönyv választási bizottság alakulási üléséről

Értesítés sorsolásról a jelöltek számára

Jegyzőkönyv a képviselőjelöltek és a polgármester jelöltek sorrendjének kisorsolásáról

Jegyzőkönyv polgármester és képviselő jelöltek nyilvántartásba vételének elbírálásáról I.

Jegyzőkönyv polgármester és képviselő jelöltek nyilvántartásba vételének elbírálásáról II.

Szavazóköri jegyzőkönyv a polgármester választásról

Nagysáp Helyi Választási Bizottsága 28/2019 (X.13.) számú határozata - polgármester választásról

Nagysáp Helyi Választási Bizottsága 29/2019 (X.13.) számú határozata - képviselők választásáról

 

HIRDETMÉNY

Ezennel értesítem a Tisztelt érintett lakosságot, illetve Partnereket, hogy Önkormányzatunk elkészíttette a Nagysáp Község Önkormányzat Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2013 (XII.12) számú rendeletének 8. §-ának módosítása c. egyeztetési tervdokumentációját.

A tervdokumentáció állami főépítészi eljárás keretében hagyja jóvá.

A tervdokumentációt Bajót Község Önkormányzatának 5/2017 (VI.1.) számú Partnerségi Rendelete 1.§ szerinti ún. Partnerek is véleményezhetik. (Partnerségi Rendelet megtekinthető a www.nagysap.huhonlapon.)

A tervdokumentációval kapcsolatban észrevétellel, véleménnyel a Partnerségi Rendelet szerint az alábbi ún. Partnerek élhetnek: a módosítással érintett területen élő lakosság és az érintett ingatlantulajdonosok; a település területén működő vallási közösségek; valamint az Önkormányzat polgármesteréhez írásbeli kérelemmel bejelentkező, a település területén működő érdekképviseleti szervek és civil szervezetek; valamint a polgármesterhez bejelentkező, a módosítással érintett területen ingatlannal, székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek.

A Partnerségi véleménynyilvánítás határideje: 2019. június 24-tól - 2019. július 11-ig.

Javaslatot, észrevételt tenni, illetve véleményt nyilvánítani a megadott véleményezési határidőben

kizárólag a véleményezési tervdokumentációval kapcsolatban

a polgármesterhez címzett, írásban benyújtott, szövegszerű, indoklással ellátott véleményben lehet.

A véleményezési tervdokumentáció megtekinthető:

nyomtatott formátumban: a Polgármesteri Hivatal Titkárságán lévő Hirdetőtáblán, illetve

digitális formátumban: az Önkormányzat honlapján: www.nagysap.hu .

♦ ♦ ♦

Az Önkormányzat lakossági fórumot is szervez kizárólag e rendeletmódosítással kapcsolatban

2019. július 03-én, 10.00 órától – 11 óráig  

a Polgármesteri Hivatal (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1. ) tanácstermében.

Javaslatot, észrevételt tenni, véleményt nyilvánítani a lakossági fórumon szóban vagy azt követően

8 napon belül, azaz 2019. július 11-ig

a polgármesterhez címzett, írásban benyújtott, szövegszerű, indoklással ellátott véleményben lehet.

Tisztelettel várjuk a közreműködni kívánók véleményét és részvételét!

Nagysáp, 2019. június 24.

                                                                                                              

                                                                                                 ………………………

                                                                                                     Balogh Miklós

                                                                                                      polgármester

HIRDETMÉNY

 

Értesítjük a Tisztelt Szülőket, hogy a 2019/2020-as nevelési évre az

ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK

JELENTKEZÉSE

a Nagysápi Napsugár Óvodába a következő időpontban történik:

2019. április 29-től 30-ig reggel 9.00-tól du.15.00-ig

Ezeken a napokon kell beíratni azokat a gyermekeket, akik 2019. augusztus 31-ig betöltik 3. életévüket,

és óvodai jogviszonnyal még nem rendelkeznek.

Az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló óvodai nevelésben való részvételre kötelezett (3 éves) gyermeket kellő időben az óvodába nem íratja be, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

2012. évi II. törvény 247. § a) pontja alapján szabálysértést követ el.

 

Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett (3 éves) gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját

követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye,

ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

Kérjük a Tisztelt Szülőket, hogy az év közbeni felvételi igényeket (azokra a gyermekekre vonatkozik, akik

2019. augusztus 31-e után töltik be a 3. életévüket, vagyis előfelvételis jelentkezők)

is a fenti időpontban szíveskedjenek jelezni az óvodában.

 

Tájékoztatjuk a Tisztelt Szülőket, hogy az óvodában

integrált óvodai nevelés sajátos nevelési igényű gyermekek számára az alapító okirat szerint önkormányzati fenntartású óvodánkban folyik, a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői véleményben foglaltak alapján

A jelentkezéskor be kell mutatni:

 

- a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót (születési anyakönyvi kivonatot vagy személyi igazolványt),

- a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát),

 
 

- a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát (személyi igazolványt és lakcímkártyát).

 
 

Az óvodai felvétel tárgyában hozott döntés közlésének határnapja legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap.

Az óvodavezető írásbeli döntése ellen a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő a közléstől számított

tizenöt napon belül illetékmentes fellebbezési kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz (önkormányzati fenntartású óvodánk esetében a jegyzőhöz) címezve az óvoda vezetőjénél.

A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést.

Az óvoda körzethatárait az óvoda kapuján elhelyezett hirdetményben, valamint

Nagysáp Község honlapján, a www.nagysap.hu oldalon tájékoztatásul közöljük.

Nagysáp, 2019. február 21.

Nagysáp Község Önkormányzata


INGYENES 60 órás, 120 órás és 180 órás angol és német nyelvtanfolyamok indulnak 2019. áprilistól

az EFOP-1.5.2-16-2017-00020 „Minőségi Humán Közszolgáltatások fejlesztése Komáromtól Nyergesújfaluig, a Duna mentén című európai uniós projekt keretében.

Várjuk jelentkezését, ha:

1.             lakcímkártyával igazolható módon lakhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Komárom, Bajót, Dunaalmás, Lábatlan, Nagysáp, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő települések valamelyikén, és

2.            az alábbi csoportok egyikébe tartozik:

·      a foglalkoztatást megelőző 6 hónapban rendszeresen fizetett alkalmazásban nem álló személyek,

 ·         az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik nem szereztek középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3),

 ·         az 50 éven felüli életkorú személyek,

 ·         a megváltozott munkaképességűek,

 ·         a gyermekgondozást segítő ellátásról, a gyermekgondozási díjról, a gyermeknevelési támogatásról, ápolási díjról visszatérők,

 ·         a pályakezdő, vagy 25 év alatti életkorú fiatalok,

 ·         az egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőttek,

 ·         az olyan ágazatban vagy szakmában dolgozó személyek, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint a valamennyi gazdasági ágazatra jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen személyek az alulreprezentált nemi csoportba tartoznak,

 ·         az etnikai kisebbséghez tartozó személyek, akiknek szakmai, nyelvi képzésük vagy szakmai tapasztalatuk megerősítésére van szükségük ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyeik egy biztos munkahelyen

3.            elmúlt 16 éves,

4.            vállalja, hogy a tanfolyami hiányzás nem haladja meg a 20%-ot,

5.             hétköznap vagy hétvégén - csoportigénytől függően - legalább heti 4 órában látogatja a képzést.

A nyelvtanfolyamot előzetes regisztrációt és tudásszint mérést követően kezdheti meg a jelentkezők létszámától függően!

Teljesen kezdőként szintfelmérési kötelezettség nélkül jelentkezhet a képzésre. Az írásbeli szintfelmérést azonban akkor is célszerű kitölteni, ha korábban már tanult a nyelvet, de úgy érzi, hogy semmit nem tud. A teszt megmutatja!

 Biztosított tananyag:      tankönyv és munkafüzet (nyelvi szintnek megfelelő)

A képzési csoportok indítása:

60 órás nyelvi képzés esetében 20 főtől,

120 órás nyelvi képzés esetében 15 főtől,

180 órás nyelvi képzés esetében 5 főtől.

A képzés végén a sikeresen résztvevők tanúsítványt vehetnek át.

Angol és német nyelvekre az alábbi linken várjuk a jelentkezéseket:

https://www.schooldrive.net/survey.jsp?token=lyiTmKBDwQceRqyq3Tc5S5iA0SGkuLqeqnkqn8WHQ_bgkFYWFEcbx7cOFNxRTHEGLAdu9w9SZj6VpGtekEBKud6ys3pFYH9enVzcmT62sU-_57vETpDwJ-O3lJ3UIdqJ9OKJR7PJq4ugXwm_vfoXgn3RFuNJr_Dqh4R2VHn5mR4uHdIaoRTuxYidc3Ao4_PGuoHcldNXJNBqOPWbAIuPcyJVFrh5Hd9KJ0Mmnz_ycNRNBry491bIhgtUAzInDPC0eDEjmUKcnIzvJYoBKwVEE0I6Mx_Yc06cZvoBM20ppOkKrEH_0yKjoNqeQ-TkLDPGTSH0EXafWEIGg-HGmsG4jkG6EPxBDYxr__Obmv_lG3o

További felvilágosítás a felnőttképzési szerződésekkel kapcsolatban a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  címen kérhető.

Telefon: +36 20 444 0088

A felhívásról részletesen a következő internetes oldalon olvashat:

https://www.palyazat.gov.hu/efop-152-16-humn-szolgltatsok-fejlesztse-trsgi-szemlletben

Jelentkezési határidő: 2019. március 31.

Nagysáp Község Önkormányzata

Jelentkezéssel kapcsolatos további felvilágosítás kérhető:

Nagysáp Község Önkormányzat (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.)

Baloghné Molnár Mária közösségszervező

Tel.: 06306416061

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Digitális kompetenciafejlesztő képzés

INGYENES 100 órás digitális kompetenciafejlesztő képzések indulnak 

2019. áprilistól

az EFOP-1.5.2-16-2017-00020 „Minőségi Humán Közszolgáltatások fejlesztése Komáromtól Nyergesújfaluig, a Duna mentén című európai uniós projekt keretében.

Várjuk jelentkezését, ha:

1.     lakcímkártyával igazolható módon lakhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Komárom, Bajót, Dunaalmás, Lábatlan, Nagysáp, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő települések valamelyikén, és

2.      az alábbi csoportok egyikébe tartozik:

·      a foglalkoztatást megelőző 6 hónapban rendszeresen fizetett alkalmazásban nem álló személyek,

·         az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik nem szereztek középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3),

·         az 50 éven felüli életkorú személyek,

·         a megváltozott munkaképességűek,

·         a gyermekgondozást segítő ellátásról, a gyermekgondozási díjról, a gyermeknevelési támogatásról, ápolási díjról visszatérők,

·         a pályakezdő, vagy 25 év alatti életkorú fiatalok,

·         az egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőttek,

·         az olyan ágazatban vagy szakmában dolgozó személyek, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint a valamennyi gazdasági ágazatra jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen személyek az alulreprezentált nemi csoportba tartoznak,

·         az etnikai kisebbséghez tartozó személyek, akiknek szakmai, nyelvi képzésük vagy szakmai tapasztalatuk megerősítésére van szükségük ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyeik egy biztos munkahelyen

3.      elmúlt 16 éves,

4.      vállalja, hogy a tanfolyami hiányzás nem haladja meg a 20%-ot.

5.      hétköznap vagy hétvégén - csoportigénytől függően - legalább heti 4 órában látogatja a képzést,

Biztosított tananyag: számítógépes alapismeretek könyv és munkafüzet

Kinek ajánljuk:

Azoknak, akik szeretnék, hogy digitális kompetenciáik fejlődjenek és magabiztosan tudják használni az információs technológiákat.

A főbb képzési témák:

   ·        Információ gyűjtése, felhasználása, tárolása,

   ·        Digitális, internet alapú kommunikáció,

   ·        Digitális tartalmak létrehozatala,

   ·        Problémamegoldás, gyakorlati alkalmazás,

   ·        IKT biztonság,

  ·        Dokumentáció készítés és kezelés.

A képzés végén a sikeresen résztvevők tanúsítványt vehetnek át.

A digitális kompetenciafejlesztő tanfolyamra a következő linken lehet jelentkezni:

https://www.schooldrive.net/survey.jsp?token=lyiTmKBDwQceRqyq3Tc5S5iA0SGkuLqeqnkqn8WHQ_bgkFYWFEcbx7cOFNxRTHEGjqBDSCocbrti01v4mnuNE_snnvv7kXp-jkwcwe0kbz6_57vETpDwJ-O3lJ3UIdqJ9OKJR7PJq4ugXwm_vfoXgn3RFuNJr_Dqh4R2VHn5mR4uHdIaoRTuxYidc3Ao4_PGuoHcldNXJNBqOPWbAIuPcyQHEWAG20HW-QHa1pe8ERQ4GsV3lZl15eHg3qARJH9TIrwclgPwfar1jqndd9wiVMvxFy6dM6WX1T7CoosiMmv5JGsAJ7YhzRoHyLr2o6gPTi6g3O_L63TyBinEEM83qFAD47cJ6Y1RhyzItBdnpVA

További felvilágosítás a felnőttképzési szerződésekkel kapcsolatban a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  címen kérhető.

Telefon: +36 20 444 0088

A felhívásról részletesen a következő internetes oldalon olvashat:

https://www.palyazat.gov.hu/efop-152-16-humn-szolgltatsok-fejlesztse-trsgi-szemlletben

Jelentkezési határidő: 2019.március 31.

Nagysáp Község Önkormányzata

Jelentkezéssel kapcsolatos további felvilágosítás kérhető:

Nagysáp Község Önkormányzat (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1.)

Baloghné Molnár Mária közösségszervező

Tel.: 06306416061

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

HVI hat 001HVI hat 002

1415

Tájékoztatás

Az Esztergomi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság előadását a kéménysepréssel kapcsolatban ide kattintva megtekintheti: Kéményseprés 

Tájékoztató

Tisztelt Ebtartó!

Nagysáp területén az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B §-a alapján ismételten sor kerül az ebek összeírására a jogszabályban meghatározott adattartalommal.

A települési önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást köteles vezetni, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

Az eb tulajdonosa, vagy az eb tartója az ebösszeíráskor köteles az adatlapon feltüntetett adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Az ebösszeíró adatlap átvehető a Bajóti Közös Önkormányzati Hivatalnál (Nagysáp Köztársaság tér 1.), továbbá letölthető a www.nagysap.hu honlapról.

Az ebösszeíró adatlapot ide kattintva letöltheti: Ebösszeíró adatlap

Az ebösszeíró adatlapot ebenként kell kitölteni és eljuttatni a Közös Önkormányzati Hivatal  részére az alábbi módokon:

-levélben postai úton (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1)

-a személyesen a Hivatalba,

-elektronikusan (aláírt szkennelt dokumentumot) a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.

Az ebösszeíró adatlapok leadásának határideje: 2016. december 31.

                                                                                                Dr. Tarnóczy Tünde

                                                                                                   jegyző

123

FELHÍVÁS!

Szeptemberben és októberben különösen nagy a legnagyobb testű hazai erdei vadak, a szarvasok elütésének veszélye.

Köztudott, hogy hazánkban népes szarvas populáció él és a szarvas állomány minősége is kiváló. A szarvasok sajátossága, hogy nem csak az erdőkben élnek és mozognak, hanem időnként a közúton haladók útját is keresztezik, amely komoly baleseti kockázatot jelenthet. Nem véletlen, hogy rendkívül sok helyen figyelmezteti a közutakon közlekedőket „Vadveszély” jelzőtábla.

Ősszel különösen nagy a szarvasok elütésének veszélye. Ez abból adódik, hogy szeptembertől november közepéig tart a „szarvasok násza” a szaknyelven barcogásnak nevezett üzekedési időszak. Ilyenkor szarvasokkal lakott területen kívül szinte bárhol találkozhatunk. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, alapvető óvatosság, veszélyérzet és körültekintés nélkül szaladhatnak ki az úttestre. A veszélyt tovább fokozza, hogy a szarvasok többsége családi kötelékben, vagy kisebb csapatokban mozog, így igen nagy a valószínűsége annak, hogy a vadállatok nem magányosan jelennek meg az utakon.

A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek, hiszen ilyenkor általában nem csak a vadállat sérül meg, hanem a baleset a közlekedőkre, a járművezetőkre és utasaikra nézve is komoly veszélyekkel járhat. Évente többször hallhatunk olyan vadelütésekről, melyek személyi sérüléssel, vagy ritkábban emberi tragédiával végződnek. Ennek oka egyrészt, hogy az elütött vad a szélvédőt áttörve nagy erővel a gépjármű utasterébe csapódik, míg más esetekben a balesetet elkerülni szándékozó autós félre rántja a kormányt, s lehalad az úttestről, vagy összeütközik a szemből érkezővel.

Szarvasainkról

Két legjellemzőbb szarvasfajtánk: a gímszarvas és a dámvad.

A gímszarvas a legismertebb hazai szarvasféle, melyről érdemes tudni, hogy a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. Marmagassága a 150 cm-t, testének tömege pedig a 300 kg-ot is elérheti. Legnagyobb számban a Dunántúlon. A szarvasbikák többnyire kis csapatokban, vagy egyedül mozognak, míg a tehenek inkább családi kötelékben élnek. A gímszarvas üzekedési időszaka szeptemberre és október elejére esik, különösen az alkonyati és az esti órák a veszélyesek a balesetek előfordulása szempontjából.

Másik hazai szarvasfélénk, a dámvad kisebb termetű és tömegű vadon élő állat. Alapvetően családokban él, üzekedési időszakuk október elejétől november közepéig tart (egy hónappal később, mint a gímszarvas esetében).

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tanácsai:

Lakott területen kívüli utakon vadállatokkal elvileg bárhol és bármikor találkozhatunk. Különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, melyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyez el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége.

A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a leginkább ajánlható módszer a figyelem, a fokozott óvatosság, s a csökkentett haladási sebesség. A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőköz képest. Ezért részükről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassúbb és óvatosabb közlekedés, s nem tanácsos a megengedett felső sebességértéket kihasználni.

Időnként előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés esetleges hiányosságai, folytonosság-szakadásai miatt az autópályákon, vagy közvetlenül azok mellett vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem egyenesen „kötelező” a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok ugyanis a kerítéstől nem tudnak a veszélyes zónából kihaladni, s így pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak.

Fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem tud időben kitérni az ütközés elől. A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s menekülni akar a közeledő zajforrás elől.

Hasznos eszköze lehet még a vadelütések elkerülésének az ultrahangos vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetünk, s a menetszél működteti. Az egyszerűbb kivitelű műanyag változatok már olcsón hozzáférhetők, hátrányuk viszont, hogy egy-két autómosás után letörhetnek, vagy a ragasztási felület megkopása miatt az eszköz a járműről menet közben leesik.

Ha őszi hónapokban lakott területen kívül közlekedünk, készüljünk fel előre a vadon élő állatok által okozott veszélyhelyzetekre, s tegyünk meg mindent a balesetek megelőzéséért!

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtó

eb1

eb2

file-page2

file-page1

Magánfőzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség

A magánfőző a desztilláló berendezés feletti tulajdonszerzést 15 napon belül köteles a tulajdonos bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, első esetben ezt a bejelentést, a már meglévő berendezésekről 2015. január 15-éig kell teljesíteni.

A Magyar Közlöny MK 161/2014. évi számában november 26-án kihirdetett, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. Törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. Törvény alapján módosulnak a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény  ( továbbiakban: Jöt.)) egyes rendelkezései.

A Jöt módosításának célja az Európai Uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizációnak való megfelelés.

A magánfőzésre és a bérfőzésre vonatkozó szabályok 2015. január 1-től jelentős mértékben megváltoztak.  Magánfőzésnek továbbra is a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú párlat előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása minősül, de évente legfeljebb 50 liter mennyiségig.

2015. évtől a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság – nagysápi lakosok esetében, Nagysáp Község Önkormányzat Adóhatósága jár el. (Jöt. 5. § (9) bekezdés).

Változik a magánfőző definíciója is, magánfőzőnek az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy minősül, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A magánfőző az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a többletmennyiséget haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről (Jöt. 67/A. § (6) bekezdés).

A magánfőzésben előállított párlat adója évi 1.000.- forint,  melyet a magánfőzőnek kell megfizetnie, amely  a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele. A magánfőzőnek az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig – együtt – kell teljesítenie a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége { Jöt. 3. § (3) bekezdés, 5. § (9) bekezdés, 64. § (6) bekezdés, 67/A. § (4)  bekezdés}.

A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat párlat csak alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető (Jöt. 67/A. § (7) bekezdés) .

Fontos változás hogy 2015. január 1-től a magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. E tulajdonszerzés nem engedélyköteles. A bejelentésben meg kell adni a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot (Jöt. 67/A. § (1) bekezdés).

Ha 2015. január 1-ét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a bejelentést (Jöt. 5. § (9) bekezdés, 67/A. § (1) –(3)bekezdései, 128/K. § (1) bekezdés).

Az önkormányzati adóhatóság a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzésről szóló magánfőzői bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot az értesítést a teljesítést követő hónap 15 napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére (Jöt. 67/A. §. (5) bekezdés).

Az adóraktár részére történő értékesítéskor, illetve a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, a párlat eredetét a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatóság igazolás igazolja (Jöt. 67/A. § (8) bekezdés).

Magán főzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat után adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el (Jöt. 67/A. § (9) bekezdés.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően előállított párlatra a 2014. december 31-ét követően is az előállításkor érvényes rendelkezések az irányadók. A törvény hatályba lépését követően előállításra került párlatok tekintetében azonban már az új szabályokat kell alapul venni (Jöt. 128/K. § (2) bekezdés).

A bérfőzésben előállított párlat után is 2014. december 31. napjával megszűnik az eddigi 50 liter mennyiségig biztosított „ 0” forintos adómérték. 2015. január 1-től a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőző alapanyagából előállított párlat adója egy bérfőzető részére legfeljebb 50 liter mennyiségig 167.000.- forint ( 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 835.- forint ), az 50 litert meghaladó mennyiségére 333.385.- forint ( 1 liter 50 térfogatszázalék alkohol tartalmú párlatra vetítve 1.667.- forint) (Jöt. 64. § (3) bekezdés).

Fontos változás, hogy az önkormányzatnak fizetendő évi 1.000.- forintos átalányadó ellenében 50 liter tiszta szesz, azaz 100 liter 50 térfogat százalékos alkoholtartalmú párlat állítható elő magánfőzésben. A saját fogyasztás céljából előállított párlat adómentessége 2015. január 1-től megszűnik, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1.000.- forint/év átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez, erre a célra szolgáló nyomtatványt letöltheti a http://www.nagysap.hu/index.php/nyomtatvanyok/ado linken.

Ügysegéd ügyfélfogadás helye:

Nagysáp Község Polgármesteri Hivatala

 

Ügyfélfogadási deje:

minden kedden 8.00-10.00 óráig

 

 

Tisztelettel: Balogh Miklós
polgármester